A lány remélte, hogy a gondjait az éjszaka meg tudja oldani helyette. Bízott benne, hogy egyszer majd felébred és minden rossz dologtól megszabadulhat, esetleg olyan érzelmektől is, amik nélkül már régóta élni akart. És azon a reggelen így történt. A lány felébredt, és semmit nem érzett Iránta. A lelke felszabadult volt, ő pedig boldog. Soha nem gondolta volna, hogy egyszer az életben ennyire szabadnak és önállónak érezheti magát. És most az volt. A lelke könnyeden tárta ki a szárnyait, táncolt és repült. Egyszerre.